hosszú ideje nem frissítettem már a bejegyzéseket. sokminden történt pedig azóta. csak valahogy lusta is kicsit az ember mikor hazaér este és napi 10-12 óra munka után már nincs kedve itthon is bekapcsolni a gépet, hogy tovább bogarásszon... meg sokszor technikai okok miatt nem sikerül frissíteni, pedig már rászántam volna épp magam... most is. nem lehet képeket feltölteni. ezért írok. lehet hogy senkit nem érdekel. nemérdekel. csak magamnak írom:)
szóval mióta nem írtam. második helyezést értünk el a pályázattal, amin egy hónapot dolgoztunk. jó terv lett. én örültem a legjobban a második helyezésnek. Robert és Johannes leginkább csak mérgelődött, hogy ez már a harmadik második helyezés...no igen, de most gyúrunk az elsőre, újabb meghívás egy pályázatra. közben végetért az előadássorozat az egyetemen GIMME FIVE címmel. talán írtam már róla, ha nem, bepótolom. itt is meghívott előadó volt az iroda. olyasmi mint nálunk Győrben az építészklub, építész hallgatók szervezésében. öt hét, öt iroda, öt terv. megvolt a Blaue Nacht is itt Nürnbergben - olyan múzeumok éjszakája feeling, csak minden kékben. aztán jöttek az erasmusosok, grill-party a wohnheimben, német ismerősök, utána party VÉGRE!, nemzetközi kapcsolatok ápolása :p, tiszta jófej persze mindenki:) közös kirándulás, Frankfurt, Wüzburg, aztán itt a hugi, Stuttgart, München, Herzog DeMeuron, Coop Himmelblau, de Stuttgartba Le Corbusier miatt még vissza kell menni... szóval történik ez+az. ja, és közben elkészült az első dolog, amit 90%ban én terveztem - a fogorvosi rendelő bárpultja! és készülünk a nyitópartyra, csak addig még be kéne szerezni egy jakuzzit is :D

neues museum

A nürnbergi Új Múzeumot a Staab Architecten
http://www.staab-architekten.com/ német építésziroda tervezte egy pályázat során. Az épület a városfalon belüli régi belváros utcáit barangolva fedezhető fel. Modern. De nem hivalkodó. Inkább tartózkodó. Visszahúzódó. De mégis ottvan. Nagyon ottvan. Teljes üveghomlokzatán gyönyörűen tükröződnek a belváros régi épületeinek homlokzatai, épp ezért illeszkedik olyan jól környezetéhez. Tiszta. Egyszerű. Szép.

http://vimeo.com/moogaloop.swf?clip_id=2539741

neked. nekem. mindenkinek.

Valamikor évekkel ezelőtt létrejött Nürnbergben a Magyarok Kulturális Szövetsége (honlap linkje a lap alján), mely az itt élő magyarokat fogja össze közös programok vagy csak spontán összejövetelek keretein belül. A hétvégén szervezetek egy városnéző túrát, melyen én is részt vettem és megismerkedtem néhányukkal. A hosszú séta után persze kihagyhatatlan volt egy közös sörözés és pár falat elfogyasztása a nürnbergi sörkertek egyikében :D

...és aki miután bejárta a Dürer házat, ugyanazzal a belépőjeggyel - másik négy múzeum mellett - meglátogathatja a városi múzeumot, a Fembo házat is, ahol Nürnberg életének 950 évébe tekinthet bele a látogató installációk, audio-felvételek, modellek és korabeli tárgyak, berendezések révén.

A hétvégi programok egyike volt hogy meglátogassam Nürnberg egyik legnevezetesebb látnivalóját, a Dürer házat. Albrecht Dürer ugyanis itt született, alkotott és halt meg Nürnbergben és a ház, ahol feleségével élt, elkalauzol minket Dürer korába, világába és alkotói szférájába.


A reformáció Németországának egyik legnagyszerűbb művésze, festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író egy személyben, a német reneszánsz legismertebb képviselője hazájában és külföldön egyaránt. Műveinek legjelentősebb részét oltárképei és más vallásos témájú festményei adják, s emellett számos rézkarcot, könyvillusztrációt, portrét és önarcképet készített.




Fametszetei, mint például az Apokalipszis-sorozat (1498), még őrzik a késő gótika formai megoldásait. A 14. században virágzó német rézmetsző művészet az ő működésével érte el csúcspontját. Több mint száz rézmetszetet készített, s ezeken a szürke árnyalataival szinte festői tónusokat hozott létre.


Dürer önarcképe 13 évesen




az Apokalipszis című fametszet sorozatának egyik képe



Mindenképp meg kell említeni, hogy Dürer részben magyar származású. Ősei (édesapja ágáról) a Gyula melletti Ajtósról származtak és a falu nevét mint nemesi előnevet használták („ajtós” németül Türer).

Újra máshol. Hát igen. Gondoltam, ha már úgyis itt a lehetőség és külföldi szakmai gyakorlat teljesítésével bővült az Erasmus ösztöndíjprogram, akkor már csak nem ülök a babérjaimon, hanem igenis megpróbálom és újra útnak indulok másfele - kicsit máshogy mást csinálni. És sikerült. Minden olyan hirtelen és váratlanul történt, aztán már pakolni kellett a nagy bőröndöt, papírügyek, biztosítás, pénz, ésatöbbi, ami ilyenkor lenni szokott - és aztán végállomás: Németország_Nürnberg.


Nürnberg közel 500 ezer fős nagyváros Bajorország szövetségi államban; a szomszédos Fürth és Erlangen városokkal együtt Észak-Bajorország legfontosabb gazdasági és kulturális központja.
A város Közép-Frankföldön, a Pegnitz-folyó jobb és bal partján terül el.
Sok német-római császár választotta Nürnberget tartózkodási helyéül, köztük IV. Károly is, aki 1356-ban Nürnbergben adta ki a Német Aranybullát. 1423-ban Luxemburgi Zsigmond a város gondjaira bízta a birodalmi koronázási jelvényeket, amelyeket végül is sohasem őriztek itt, de az őrzés joga továbbra is Nürnberg birtokában van.
Nagyjából az 1470-1530 közötti időszak számít a város virágkorának. A város gazdagságát kiváló kézművesiparának és a kereskedelem szempontjából kedvező fekvésének köszönhette. Ebben az időszakban Nürnberg Köln és Prága mellett a Német-római Birodalom egyik legnagyobb városának számított.


A XIX. század folyamán Nürnberg Bajorország egyik fontos ipari központjává fejlődik.
Nürnberg a nemzetiszocializmus idején az NSDAP gyűléseinek helyszínévé és a náci propaganda egyik legfontosabb helyszínévé válik. A náci párt központja lévén Nürnberg a II. világháború során a szövetséges légierő kedvelt célpontja: 1945. január 2-án célzott légitámadással megsemmisítik a nürnbergi óvárost és igen súlyos károkat okoznak a város egész területén. A károk mértékét az is érzékelteti, hogy a háború után még a szétrombolt város máshol történő újjáépítését is fontolóra veszik a nürnbergi polgárok, akik végül az eredeti helyen történő újjáépítés mellett döntenek. A 20. században a város a náci háborús bűnösök 1945 és 1949 között lefolytatott pere, a nürnbergi per nyomán lett közismert.


A város újjáépítése Heinz Schmeißner városi főépítész irányítása alatt zajlott. Ennek során az eredeti történelmi városszerkezet helyreállítása volt az elsődleges cél. Bár az eredeti épületek szinte teljesen megsemmisültek, a belváros tereit ennek ellenére a középkort és újkor hajnalát idéző épületegyüttesek uralják.



a Szent Erzsébet templom, ahol körülbelül kéthetente magyar nyelvű misét is tartanak



a St. James templom


a Lőrinc városrész fő temploma, a Szent Lőrinc templom



a Miasszonyunk templom, mely az óváros főterén, a Hauptmarkton áll és azzal a céllal épült, hogy itt őrizzék majd a koronázási ékszereket, melyre végül soha nem került sor



a Szép kút, mely szintén a Hauptmarkt téren található és aki háromszor balra forgatja az egyik vaskarikát, melyet megtalál rajta, teljesül egy kívánsága :)




és Nürnberg királyi vára a királyi kertekkel, mely a város legmagasabb pontján található














és a kilátás a várból