2009. április 27., hétfő


Valamikor évekkel ezelőtt létrejött Nürnbergben a Magyarok Kulturális Szövetsége (honlap linkje a lap alján), mely az itt élő magyarokat fogja össze közös programok vagy csak spontán összejövetelek keretein belül. A hétvégén szervezetek egy városnéző túrát, melyen én is részt vettem és megismerkedtem néhányukkal. A hosszú séta után persze kihagyhatatlan volt egy közös sörözés és pár falat elfogyasztása a nürnbergi sörkertek egyikében :D










...és aki miután bejárta a Dürer házat, ugyanazzal a belépőjeggyel - másik négy múzeum mellett - meglátogathatja a városi múzeumot, a Fembo házat is, ahol Nürnberg életének 950 évébe tekinthet bele a látogató installációk, audio-felvételek, modellek és korabeli tárgyak, berendezések révén.





A hétvégi programok egyike volt hogy meglátogassam Nürnberg egyik legnevezetesebb látnivalóját, a Dürer házat. Albrecht Dürer ugyanis itt született, alkotott és halt meg Nürnbergben és a ház, ahol feleségével élt, elkalauzol minket Dürer korába, világába és alkotói szférájába.


A reformáció Németországának egyik legnagyszerűbb művésze, festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író egy személyben, a német reneszánsz legismertebb képviselője hazájában és külföldön egyaránt. Műveinek legjelentősebb részét oltárképei és más vallásos témájú festményei adják, s emellett számos rézkarcot, könyvillusztrációt, portrét és önarcképet készített.




Fametszetei, mint például az Apokalipszis-sorozat (1498), még őrzik a késő gótika formai megoldásait. A 14. században virágzó német rézmetsző művészet az ő működésével érte el csúcspontját. Több mint száz rézmetszetet készített, s ezeken a szürke árnyalataival szinte festői tónusokat hozott létre.


Dürer önarcképe 13 évesen




az Apokalipszis című fametszet sorozatának egyik képe



Mindenképp meg kell említeni, hogy Dürer részben magyar származású. Ősei (édesapja ágáról) a Gyula melletti Ajtósról származtak és a falu nevét mint nemesi előnevet használták („ajtós” németül Türer).

2009. április 26., vasárnap

Újra máshol. Hát igen. Gondoltam, ha már úgyis itt a lehetőség és külföldi szakmai gyakorlat teljesítésével bővült az Erasmus ösztöndíjprogram, akkor már csak nem ülök a babérjaimon, hanem igenis megpróbálom és újra útnak indulok másfele - kicsit máshogy mást csinálni. És sikerült. Minden olyan hirtelen és váratlanul történt, aztán már pakolni kellett a nagy bőröndöt, papírügyek, biztosítás, pénz, ésatöbbi, ami ilyenkor lenni szokott - és aztán végállomás: Németország_Nürnberg.


Nürnberg közel 500 ezer fős nagyváros Bajorország szövetségi államban; a szomszédos Fürth és Erlangen városokkal együtt Észak-Bajorország legfontosabb gazdasági és kulturális központja.
A város Közép-Frankföldön, a Pegnitz-folyó jobb és bal partján terül el.
Sok német-római császár választotta Nürnberget tartózkodási helyéül, köztük IV. Károly is, aki 1356-ban Nürnbergben adta ki a Német Aranybullát. 1423-ban Luxemburgi Zsigmond a város gondjaira bízta a birodalmi koronázási jelvényeket, amelyeket végül is sohasem őriztek itt, de az őrzés joga továbbra is Nürnberg birtokában van.
Nagyjából az 1470-1530 közötti időszak számít a város virágkorának. A város gazdagságát kiváló kézművesiparának és a kereskedelem szempontjából kedvező fekvésének köszönhette. Ebben az időszakban Nürnberg Köln és Prága mellett a Német-római Birodalom egyik legnagyobb városának számított.


A XIX. század folyamán Nürnberg Bajorország egyik fontos ipari központjává fejlődik.
Nürnberg a nemzetiszocializmus idején az NSDAP gyűléseinek helyszínévé és a náci propaganda egyik legfontosabb helyszínévé válik. A náci párt központja lévén Nürnberg a II. világháború során a szövetséges légierő kedvelt célpontja: 1945. január 2-án célzott légitámadással megsemmisítik a nürnbergi óvárost és igen súlyos károkat okoznak a város egész területén. A károk mértékét az is érzékelteti, hogy a háború után még a szétrombolt város máshol történő újjáépítését is fontolóra veszik a nürnbergi polgárok, akik végül az eredeti helyen történő újjáépítés mellett döntenek. A 20. században a város a náci háborús bűnösök 1945 és 1949 között lefolytatott pere, a nürnbergi per nyomán lett közismert.


A város újjáépítése Heinz Schmeißner városi főépítész irányítása alatt zajlott. Ennek során az eredeti történelmi városszerkezet helyreállítása volt az elsődleges cél. Bár az eredeti épületek szinte teljesen megsemmisültek, a belváros tereit ennek ellenére a középkort és újkor hajnalát idéző épületegyüttesek uralják.



a Szent Erzsébet templom, ahol körülbelül kéthetente magyar nyelvű misét is tartanak



a St. James templom


a Lőrinc városrész fő temploma, a Szent Lőrinc templom



a Miasszonyunk templom, mely az óváros főterén, a Hauptmarkton áll és azzal a céllal épült, hogy itt őrizzék majd a koronázási ékszereket, melyre végül soha nem került sor



a Szép kút, mely szintén a Hauptmarkt téren található és aki háromszor balra forgatja az egyik vaskarikát, melyet megtalál rajta, teljesül egy kívánsága :)




és Nürnberg királyi vára a királyi kertekkel, mely a város legmagasabb pontján található














és a kilátás a várból